Padlófűtés

A fűtéstechnikában a padlófűtést a hidegburkolatú helyiségek komfortfokozatának emelése érdekében, a helyiség optimális hőmérséklet-eloszlása nyújtotta előnyök miatt sokan, szívesen alkalmazzák. Magyarországon több cég kínál melegvizes padlófűtést, nagy a választék. A rendszerek felépítését, szerkezeti anyagait tekintve eltérőek, de beépítésük, szerelési elvük valamennyi rendszernél ugyanaz. Legyen ez egy áttekintés, mely összefoglalja a padlófűtéssel kapcsolatos tudnivalókat.

A rendszer működési elve: A fűtéshez használt maximum 50-55 °C hőmérsékletű meleg vizet egy szivattyú szállítja a hőtermelőtől (fűtőkészülék, hőcserélő) a fűtendő helyiség(ek) közelében elhelyezett elosztó csomópontig. Az osztó csonkjairól a fűtővíz a padlószerkezetbe (estrich) betonozott csöveken keresztül áramlik, áramlás közben átadja hőjének nagy részét a padlószerkezetnek, majd a lehűlt víz a gyűjtőn keresztül kerül vissza a hőtermelőhöz. A padlóburkolat felmelegedve, sugárzással (70%) és konvekcióval (30%) adja le a hőjét a környezetnek. Mivel a sugárzásos hőleadás a nagyobb mértékű, ezért a padlófűtést a sugárzó fűtések közé soroljuk. Az egész padlófelületet fűtőfelületnek használva kapjuk az egyenletes hőfokeloszlást a helyiségben. A padlófelületnek különleges szerepe van, mivel ezzel a felülettel közvetlenül érintkezésben vagyunk.

A padlófűtéssel fűtött helyiségek tervezésekor és kivitelezésekor kötelezően be kell tartani az ide vonatkozó egészségügyi határértékeket. A padló felületi hőmérséklete a helyiség rendeltetésétől függ. Néhány példa a hőmérséklet-határokra: olyan munkahelyek, ahol főként állnak a dolgozók, 27 °C, lakó- és irodahelyiségek esetén 29 °C, közlekedőfolyosók, előszobák 30 °C, fürdőszobák és uszodák 33 °C, olyan helyiségek és területek, ahol ritkán tartózkodnak, 35 °C a padló felületi hőmérséklete.

Véleményünk szerint igazán jó komfortot a radiátoros és a padlófűtéses mód együttes alkalmazása ad. Optimális megoldás: padlófűtés kőtemperálásra, radiátor helyiségfűtésre. Célszerű a hőigényt megfelezni, s ahhoz beépíteni a radiátort, ill. a padlófűtést. A vegyes fűtés megadja a kellemes közérzetet és a szabályozásra is gyorsan reagáló lesz. Természetesen ez a megoldás drágább az egyik, ill. a másik fűtési rendszer megoldásánál.

A padlófűtések a családi házas, csarnok- és teremfűtések, valamint uszodaterek fűtésénél egyaránt a nagyon gyakran alkalmazott fűtési módok közé tartozik, emiatt sok szerelő szívesen alkalmazza. Az országban számos autószalon, üzem épült padlófűtéssel, és a gondos tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően jól működnek, de a fentiekből is kiderül, hogy a padlófűtési rendszer nem egy „alap” megoldás, ezért az épületgépészeti tervezésre fokozott figyelmet kell fordítani, hisz az esetleges hibát roncsolásos javítással és helyreállítással lehet csak orvosolni.

Az ehhez kapcsolódó szabályozástechnika is bonyolultabb, mint a hagyományos radiátoros fűtési rendszereknél. A padlófűtés optimális használata érdekében lehetséges, hogy a hagyományos előremenő vízhőmérséklet-szabályozáson kívül az előírt előremenő vízhőmérséklet megállapításához a visszatérő vízhőmérsékletet is figyelembe vegye a szabályozó.

Oldal tetejére>>

Falfűtés

A falfűtés egyben magas termikus komfortérzetet és nagyfokú építészeti alkotói szabadságot tesz lehetővé. Padlófűtéssel kombinálva érezhetők igazán az előnyei.

Ennek a fűtési módnak az előnye: a helyiségben a hőmérséklet-eloszlás egyenletes, a fal kellemes hősugárzása miatt a padló és a mennyezet között egyenletes hőmérséklet-eloszlás alakul ki.

Ha a padlófűtést falfűtéssel kombináljuk, még nagyobb lesz a fűtőfelület, így tovább csökkenthető az előremenő hőmérséklet. Ez viszont kedvezően hat az alternatív energiaforrások, mint például a napenergia,

hőszivattyúk, földkollektorok stb. alkalmazására.

Különösen kellemes az, hogy a padló esztrichrétegével összehasonlítva a kisebb vastagságú vakolat illetve gipszszál erősítéses lemez gyorsabb szabályozhatóságot tesz lehetővé a rövid felfűtési időnek köszönhetően.

Oldal tetejére>>

Kondenzációs kazánok

A kondenzációs kazán működésének alapelve, hogy a füstgázban lévő víz "rejtett hőjét visszanyerjük a gőz fázisból, folyadék fázisból folyadék fázisba történő átváltoztatásával (kondenzálással), és az így nyert energia biztosítja a kazánok 100% feletti hatásfokát. A hatásfok emelését a füstgázok minél alacsonyabb hőmérsékletre történő visszahűtésével érhetjük el. A kondenzációs kazán az alacsony hőmérsékletű fűtések (pl. padlófűtés) megvalósításának ideális eszköze.

"Kicserélhetem-e a hagyományos kazánt kondenzációsra? A kondenzációs kazán csak padlófűtéssel működik jól? Miért kellenek sokkal nagyobb radiátorok, mint régen?" – szólnak a felhasználók jogos kérdései. Lássuk, mit felelhetünk.

Mint láthattuk, a kondenzáció csak akkor jöhet létre, ha a kazánba visszatérő víz hőmérséklete alacsonyabb az égéstermékben lévő vízgőz harmatponti hőmérsékleténél. Nos ez a feltétel az úgynevezett alacsony hőmérsékletű rendszereknél teljesül (padlófűtés, falfűtés, alacsony hőfokon üzemelő radiátorok), vagyis ezekben az esetekben tudjuk a legjobban kihasználni a kondenzációs technikát.

A kondenzáció és a távozó égéstermékek hőmérséklete

A hagyományos, 90/70C°-os hőfoklépcsőre méretezett rendszer esetén a kondenzációs kazán természetesen működni fog, de a kondenzáció csak az átmeneti őszi-tavaszi időszakokban jelentkezik, mikor a rendszer hőmérséklete megfelelően alacsony. A tapasztalatok szerint ez az időszak a fűtési idény mintegy 30-35%-a. A fennmaradó időben a kondenzációs kazán úgy üzemel, mint egy jó minőségű hagyományos kazán és így nem jutunk hozzá a füstgázban tárolt többlet hőmennyiséghez. Mindezt megfontolva láthatjuk, hogy hagyományos fűtési rendszer esetén (ezek főképp a tisztán radiátoros rendszerek) a kondenzációs kazán alkalmazása – amely lényegesen drágább a hagyományos készülékeknél – nem a legjobb megoldás.

A padlófűtéses rendszerek esetén már sokkal jobb a helyzet. Itt a jellemző hőfoklépcső a 60/45C° körüli, tehát – tekintettel az alacsony visszatérő hőmérsékletre – a készülék szinte a teljes fűtési időszakban kondenzációval működik. Mindössze egy hiányosságot fedezhetünk fel: a még mindig viszonylag magas füstgázhőmérséklet miatt a hőenergia egy része a kéményen távozik. E rendszerek hatásfoka 104-105%-os.

A gyártók által megadott 108%-os hatásfokot a  kondenzációs  kazánok 40/30C°-ra méretezett rendszerekben tudják elérni. Ekkor minden üzemállapotban biztosított is a lehető legalacsonyabb a kondenzáció és a távozó égéstermékek hőmérséklete is a lehető legalacsonyabb.

Tehát egy kondenzációs kazánhoz csatlakozó rendszer esetében a legfontosabb elvárás a minél alacsonyabb működési hőmérséklet. Ez persze felvet egy nem elhanyagolható problémát: bármely hőleadó alacsonyabb hőfoklépcső esetén lényegesen kisebb hőmennyiséget képes leadni, mint magasabb hőfoklépcsőnél, vagyis ugyanolyan hőmennyiség leadásához nagyobb hőleadóra (jellemzően radiátor) van szükség. Például egy 90/70C°-os rendszerben üzemelő radiátor mintegy kétszer nagyobb hőmennyiséget ad le, mint a 60/45C°-os rendszerben működő.

Láthatjuk, hogy új rendszer esetében – amennyiben a megrendelő kondenzációs kazánt szeretne – célszerű a padlófűtés alkalmazása, lehetőleg minél kisebb közeghőmérséklettel, illetve kiegészítő fűtésként az alacsonyabb hőfoklépcsőre méretezett (és így valamivel nagyobb) radiátorok használata.

Más a helyzet a fűtési rendszer felújításakor. Ekkor – ha kondenzációs kazánra van igény – első lépésként javítani kell az épület hőtechnikai jellemzőit, azaz minél jobb hőszigetelést kell alkalmazni. Ez, mivel mérsékli a helyiségek hőigényét, már önmagában is csökkenti a rendszerben lévő vízhőmérsékletet, ha pedig módunk van a radiátorok nagyobbra cserélésére, megfelelő eredményeket érhetünk el.

A modern kondenzációs készülékek szabályozástechnikája és az általuk biztosítható melegvízkomfort nem tér el jelentősen a jó minőségű hagyományos berendezések jellemzőitől. Működhetnek szobatermosztátról vagy külső időjárásfüggő szabályzóról. Létezik kombi kialakítású változatuk, de alkalmazhatunk indirekt fűtésű HMV-tárolót is. Méreteikben és külső megjelenésükben is hasonlítanak hagyományos társaikra.

A  kondenzációs  készülékek megismerése után arra a megállapításra juthatunk, hogy a legnagyobb hátrányuk a viszonylag magas ár. Ez tagadhatatlan, de vegyük figyelembe, hogy ez a technológia különleges minőségű anyagok és magas szintű szabályozás használatát teszi szükségessé. Láthattuk továbbá, hogy a kapcsolódó fűtési rendszer beruházási költsége is magasabb lehet, mint a hagyományos megoldásoknál.

Ezzel szemben számos előnnyel rendelkeznek. Éves szinten 15-18%-kal magasabb hatásfokkal üzemelhetnek, mint akár a legjobb minőségű nem kondenzációs kazánok. Ezt csak fokozza, hogy a kondenzációs kazánok hatásfoka nem csökken, ha a berendezés részterhelésen működik (márpedig a fűtési idény nagy részében ez a jellemző), sőt ebben az esetben a technológia sajátosságainak köszönhetően nő a kihasználtsági fok. Ez válasz lehet a magas ár problémájára is, hiszen a takarékos működéssel a befektetett többletköltség idővel megtérül. Ma erre 4-6 évet mondanak, de ez az időszak az energiaárak növekedésével rövidülhet. A kazánok kibocsátási értékei rendkívül jók (alacsony CO 2 és NO x szint), azaz környezetbarát termékek. Alkalmazásuk, szerelésük nem feltételez különleges ismereteket, csak a fűtési rendszer átgondolt megtervezését igénylik, de reményeink szerint ez a hagyományos rendszerek esetében is egyre inkább megvalósul.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a  kondenzációs  kazánok minden fontos jellemző tekintetében magasabb szinten állnak, mint a hagyományos készülékek. Érdemes hát azon fáradozni, hogy a magyar fűtési piacon egyre több jelenjen meg belőlük, hiszen ez mind környezetvédelmi, mind energetikai szempontból hasznunkra válna.
 

Oldal tetejére>>

Turbós kazánok

Javasolt a típus beépítése, ha az épületen fokozott légzárású ajtók és ablakok vannak.

A kazánok zárt égésterűek, az égéshez szükséges levegőt közvetlenül kívülről veszik, akár a távozó füstgázokkal előmelegítve azt. A szoba levegőjétől teljesen elválasztott égés, szellőzés, füstgáz elvezetés. Baleseti szempontból rendkívül biztonságos.

Oldal tetejére>>

Atmoszférikus (nyitott égésterű) kazánok

A füstgáz kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy helytelen szerelés, esetleg kéményeltömődés esetén az épület légterébe kerülhet. Vigyáznunk kell a mostanában más szempontból praktikus tömören záródó nyílászárókkal ne vegyük el a kazán elől az égési levegőt. A füstgáz visszaáramlás ellen védekezhetünk, ha füstgázszenzoros készüléket vásárolunk. A készüléktípus olcsóbb üzemeltetésű, kisebb karbantartás igényű, üzembiztosabb, és maga a berendezés is lényegesen olcsóbb.

 Oldal tetejére>>

További részleteket a gyártók oldalain olvashat:

Oldal tetejére>>